Dááááááááááááááááááááááááááááááááááááhh~*w*

Üdvözlet minden szegény szerencsétlen flótásnak, kik a blogomat járják, vagy csak épp idetévedtek!
Megmondom őszintén, nem vagyok nagy ember, se sztár, se világmegváltó hős, inkább az ellenkezője. Idióta, Ázsia- (legfőképp Japán- és Korea-) fanatikus, néha hiperaktív, amúgy bunkó és hisztis nőszemély lennék, így néha az írásaim érthetetlenek:D Nem baj, ha még ezek után is kezdved van olvasgatni, nem tartalak vissza~
Nao deshita.

2025. március 5., szerda

Végre írtam valamit

As the title says: I finally took the effort to get back into writing.

Panna and I decided that we'd challenge each other every single week to write something (anything) to a prompt we give each other - and this was my first piece in years. 

I thought it would have a good home on my Blog instead of my writing blog, because it's raw and it's personal. It's me. All me.

I don't think outside of Kriszti and me anyone reads this blog anymore, so this feels safe. And if someone does end up here, then please enjoy and take care of yourself, you're worth it!

My writing prompt was: "Nekem táncol a világ"


Four.
Twirl, twirl, twirl

I catch a glimpse of myself in the mirror. 

I throw myself onto my bum in front of it, giggling. My giggle fades with my curiosity, as I scoot closer to my reflection. My blonde hair is a little sweaty and sticks to my face messily, because I’ve been dancing a lot to the music that’s on in the kitchen. I love spinning! And I love love love the pink dress I’m wearing! My mum made it for me. Mum and dad refer to me as the Princess of Spring when I wear this. It’s twirly, and sways with me as I spin and spin and spin around in our shared room. My hair does the same too. It’s fun.

I imagine myself as the Princess of Spring. Do I have a tiara? I probably do, all princesses have tiaras! I touch my face in the mirror, and I smile. I don’t think I’ve seen myself smile before. Is this when I look pretty? I tilt my head to the side, and giggle to myself once again. The reflection looks back at me, giggling too. 

Maybe I could ask my mum to make my long hair curly. Or wavy. Not sure what’s the difference, but I’m pretty sure Spring Princesses have bouncy hair, and mine is straight, just like a ruler. Maybe if I had bouncy hair, I could be a real Princess.

Maybe then I would know I’m pretty.


Twelve.
Twirl, twirl, spin

I catch a glimpse of myself in the mirror as I turn around.

My dirty blonde hair is shoulder-length and messy, my face is flushed red from the Croatian heat. We’re about to leave the apartment that served as our home for a week in Vodice. I liked it here, the sea is beautiful, and my mum and dad weren’t fighting as much with me as they do at home.

My reflection stares back at me, and I realise that I haven’t looked at myself in the mirror for a long time… wait, did my face get slimmer? My fingers slide gently onto my red cheeks, and I flash a smile. Like I’m practicing to flash one for a picture. I feel awkward. There are five pimples in the middle of my forehead. They’re new and red and painful and itchy and I popped them all and all I want to do now is scratch them off my face. I don’t like them. I don’t like how I look in the mirror. My cheeks are too red, my nose is too hooked, my eyes sit weirdly, and the PIMPLES. ARE. SO. ITCHY. 

“Are you finished?? We should be on the road already!” I hear my mum’s voice from the living room. I can clearly hear that she’s out of patience for today. I wrap up my staring contest with my reflection, but lift my camera to take a quick picture of my face. I saw these “before and after” pictures in the magazines for teenagers - maybe this is my after? I do think my face got slimmer.

I step out of the bathroom hurriedly, and flash a genuinely excited smile at my mum.

“Mum, do you think my face got slimmer?” I ask, thrilled. She looks at my face, more bored and annoyed than I hoped. Her gaze walks up and down my body, and she shrugs.

“I think if anything, you gained weight. When we get home, we will all be going on a diet, and you can start going back to the gym with your dad. You should have eaten less shit on this holiday."

She turns around and leaves the apartment, leaving me there with my thoughts, disappointed. Am I this blind…? 

Maybe when I get older, I will see myself clearly. Maybe then there won’t be five fucking pimples bang in the middle of my face. Maybe then my nose won’t be as big. Maybe then I will not eat so much shit on holidays. Maybe then I will be slimmer.

Maybe then I will be pretty.


Fifteen.
Twirl, twirl, spin

I stare at myself in the floor-to-ceiling mirror. My hair is greasy, my workout clothes cling to me in weird places. My body doesn’t seem to be doing what I feel like it should be doing. I hear the instructions to roll my body, and I see my classmate break the body roll down for me in excruciating detail, but when I try it, all I can master is a tired, clumsy wiggle. I feel awkward. I feel incapable. I feel huge. I keep staring at my arms that are too chunky, my thighs that are too thick… and my face that just screams “get me the fuck out of here”.

“Do I really have to dance to Barbie Girl in front of the whole fucking school in some idiotic outfit? Can’t I just skip it?” I cry out, as I turn away from the reflection. Tamara looks back at me, half-pitying, half-understanding.

“It will be fine, it’s just a minute! We’ll think back to this day in five years, and it will be a happy memory!”

I don’t believe Tamara, even though she’s so sweet, and I know that she’s probably right, when it comes to her own feelings about this stupid Kopaszavató. I, for one, have never felt more grossed out about myself in my entire life. I thought I would enjoy at least the dancing part, because I love K-Pop. But I don’t. Even though I really wanted to enjoy dancing. My body feels out of control.

Maybe I should just never dance, I’m shit at it anyway.


Nineteen.
Spin, spin, spin

The world is spinning around me, and I collapse in front of my mirror. I tried so hard to keep it together today, but my hands are shaking, and my legs gave up under me. After all, I haven’t eaten for the last twenty hours, I drank enough to knock a lightweight person out, and I also had to take care of my friend the whole night… who then turned my kindness against me.

I catch a glimpse of myself in the mirror… and I lose it. Tears trickle down my cheeks as I survey the damage. I’m in my underwear only, and while the skin below my neck hasn’t seen a moment of sunshine in the past four months, it’s not evenly white anymore. It’s decorated with blue, purple and outright black spots. Some on my neck (fuck, how will I ever cover these up), an entire handprint on my upper arm, and countless bruises on my wrists. 

I cry a loud sob and tear my gaze away from my battered reflection, so I can look down on my thighs… that are also covered in colourful prints.

How could I let this happen…? Why didn’t I say stop?

“But I did… I told her to stop” I whisper to myself, as I look up again at my twin, trapped behind the glass. Both her and me look at each other through tears that sting. Tears that blur. My head is throbbing as I can’t tear myself away from the image of my violated, filthy body. 

I feel so disconnected.

And I can’t go back into my body.

Not until it’s clean again.

So I hastily get up from the floor, falling back twice from how dazed I am, and I desperately make a run for the bathroom. I turn on the water, and I scrub.

I scrub, and I scrub, and I scrub.

I wash my hair too, because I don’t want any of my body parts to smell like her.

That reminds me that I haven’t yet brushed my teeth, and the thought makes the world spin even more. Stars dance in front of my eyes as my brain casts memories of last night, and how she made me do things I can still taste.

I feel the sour contents of my stomach burn my throat, and I aim to throw up in the sink while I’m in the bathtub, so I wouldn’t need to clean the bathtub, where I intend to scrub myself again and again. More like I try to, because I miss, with half of my vomit. 

Jesus fucking Christ.

I get out of the shower, and promptly clean up the mess I made, while I notice that my breathing is fast and shallow, and my heart is about to break my ribs. My hands feel full of pins and needles, and my whole body is sore, yet I’m numb. 

How can I hurt so much, yet be so… numb?

As I clean, I realise that the sheets are just as filthy as I am. The thought makes my heart beat even faster, and I sprint into my room naked, dripping, rip the fabric off the bedding, and then toss them into the washing machine with six times the amount of washing gel than I’m supposed to use.

While I’m back in the bathroom, and my body is scrubbed, the vomit is cleaned up, and my sheets are being washed, I finally brush my teeth. Again. And again. Finally, when I spit out more blood than toothpaste, I stop. I look up…

… and I catch another glimpse of myself in the steamy mirror above the sink. My eyes are bloodshot and wet, my face is red and pale at the same time, and I realise that I will never be able to forget the last ten hours of my life.

So I throw up again, brush my teeth again (that amount of blood isn’t normal), and get under the shower to scrub my body again.

And again. And again. And again.

I shower over ten times, first in scorching hot water, and then, as my boiler runs out of the pre-heated hot water, in ice cold, hoping the filth that someone smeared over my body against my will would finally wash away.

But then I realise that the filth she smeared on the inside of me can never be scrubbed away.

I don’t think my body will ever be mine again.

Not after how my body was violated.

Not after I was raped.


Twenty-two
Spin, spin, twirl

I finish putting on my mascara, and I inspect my make-up in the mirror. My eyes are puffy, because I’ve been crying all night again, but my eyeliner looks straight as fuck at least. I hate to see myself in the mirror. I don’t see myself as pretty, or even remotely human these days. 

I’m so disconnected from my body, from myself, from my life, that I barely recognise my twin behind the glass. She looks… so neglected. I feel neglected. I only eat junk, fuel my body with eight double shot mochas every day just to get through the sixteen-hour work days, and occasionally go out to drink myself into a panic attack. I barely sleep, and when I do, I cry myself to sleep. My body feels sore and weak, and I still feel numb, just like I felt numb for the past three years of my life.

Today is the third anniversary of that horrendous night I lost all my connection to my body.

This thought brings tears into my eyes again, but I stop myself - my eyeliner is the only good-looking thing on me at the moment, so I can’t cry. I can cry later, once I get home at half past ten tonight, as part of my evening routine. 

I take a deep breath instead, and as my tears dry up (so do my poor eyeballs, I should really use some eye drops), I assess my situation. 

I’m in a foreign country, now alone, without the person who I came here with. I have superficial friendships, work a job that kills all the joy in me, and I don’t see a way out of it, even though I’ve been applying for better jobs, without any success. I have a family that keeps telling me that I could always go back home, but I don’t think that’s really home anymore - maybe it never really was. I firmly believe all they want is to rub it in, and I can already hear what they would be echoing for years. “See, you moved all the way to London for that stupid girl, was it worth it?” I know they don’t want me to succeed here, so I know I can never move back, because this is my only shot of escaping the abuse and control that flew under the radar for over twenty years of my life. They don’t even know how disconnected I feel, and how I was pretty much eviscerated… or more like skinned alive and turned inside out three years ago by someone I trusted. I couldn’t even tell them that I was raped, yet they claim I still have a home back in Hungary. Can that even be called home if I couldn’t even be vulnerable to share how I was hurt? Is this really what family is…?

I have been trying to find myself, but I don’t even know where to even start looking.

I take another deep breath, and I stare into my own soul through the reflection.

This is the last 1st of December I will ever waste on the bitch that killed the remaining spark in my eyes.

This is the last 1st of December I will ever spend broken.


Twenty-seven.
Twirl, twirl, spin

I can’t not catch a glimpse of myself in the mirror, because that’s the whole point of it. I look at my arms, as they lead to the thick metal bar that my fingers are clutching onto. My arms  are so thick…

I shake my head, because that’s exactly why I’m here - to lose weight and take care of my body better. I correct my position, and I lift. I pick up the twenty kilo bar from the ground, with two fifteen kilo plates on each side. I nearly crumble under the weight, but I breathe through it, as my legs straighten, and then I set it down again.

I feel strong. I lift the barbell again, and I set it down again for another ten times. I can lift more now, because this weight feels lighter and lighter with every set.

Just like my soul feels lighter and lighter, day by day. It felt lighter and lighter for the past four years. While I was looking for my own pieces, I found someone who didn’t see me as filthy, fat, or good-for-nothing. She called me beautiful when I felt the ugliest, she lifted me up when I was down, and told me that I was worth the hard work I had to put in to feel whole again.

I found someone who, even through her own broken soul, could help me find pieces of myself. And I could help her find pieces of herself. She was beautiful, she was the light in that thick, nauseating darkness that hugged me tight for most of my life. I have never felt so safe, so loved, and so… alive.

It’s about time I pull myself together now. She deserves me at my best, because she’s always been giving me her best.

I tidy the weights, then I shift my attention to the leg press. I see a number of plates on them - I don’t count them much, there was some guy using it before me, and I know fairly well that I can leg press more than many of the men in the gym, so this seems like a good start either way. I sit down, put my feet wide against the plate, and I push.

It’s not heavy enough.

I stand up to count the weight on the machine, and I tally a whopping two hundred ten kilos. This was my personal best until my last session, and today, I feel like I’m on top of the world.

I throw a ten kilo plate on each side, totalling two hundred and thirty. I sit down again, brace my feet against the plate, and I press.

My legs shake, but I extend them anyway, and lower the machine with all the control I have in my body.
I’m present… I’m here. I’m in control.

I’m finally familiar with where my limits might be, where they stand firm, and where they can be gently pushed.

I have tears in my eyes by the time I finish my set of six, and I catch a glimpse of myself in the mirror. I think back to the time I was fifteen, and had to learn that stupid fucking dance for our ninth grade “hazing”. I remember how awkward I felt, how uncomfortable it was to even look at myself in the mirror, and I remember how out of control my body felt. 

It feels so far away, so distant.

Maybe this time, if I try dancing again, I will feel my body for the first time in my life.


Twenty-seven
Twirl, spin, twirl

I look at myself in the mirror, and I feel intimidated, but full of adrenaline. While I don’t recognise the body I see, I know that if I get through the next two hours, I will be on my way to a better me.

My moves feel awkward, but I laugh it off. After all, I have never really danced. I wouldn’t count learning a deliberately shitty choreo to Barbie Girl in ninth grade as dancing. I tried to learn some choreographies at home, but with very little luck. This is a controlled environment, and everyone’s learning.

I can see others struggling with the moves as well, and that puts me at ease. I’m not the only person who isn’t in control of their body, and that’s okay. We’re all here to have fun.

And fun, I have.

I feel big as I jump around to the fastest choreo I could have picked, but I’m not out of breath. I have no idea how to spin anymore, because I stopped spinning when the world itself started spinning around me… and that’s okay, because, eventually, just like the world slowed its spin around me, I will learn how to spin happily again.

I look at myself in the mirror. My face is flushed, red, and beaming. My eyes are full of joy. My body feels tired and yet, full of energy.

For the first time in my life, I feel my body. Every bit of it. Even though my muscles hurt so much, it feels amazing.

While everyone records, I’m still a bit shy to take a video of the result of my first official dance class. And that’s okay, there will be another chance to do so. I know I’m coming back. 

Because I know this is where I’m meant to be.

I walk twenty-five minutes to my direct train instead of taking the Tube that’s closest to the dance studio, because I’m still full of energy. Walking is an understatement, I’m practically skipping all the way to Paddington, and I sprint down the escalators, smiling to myself.

I don’t think I’ve ever been so happy in my body.


Twenty-nine.
Twirl, twirl, twirl

I finally lock eyes with myself in the mirror. I’ve been waiting for this moment for the past year.

My hair is messy, but it looks shiny and cool. This colour looks good on me, it feels like it’s really mine. I’m wearing a mesh top with only a sports bra underneath - it leaves my belly exposed in some places, and I don’t mind. My leggings feel slightly too big, even though I sized them down when I ordered them. That, I mind, but only because now I’ll need a Medium instead of a Large. I don’t remember when was the last time I wore Medium bottoms. My figure is slimmer, smaller - I’m nineteen kilos down, after all.

This is the very first time I can keep watching myself in the mirror while I dance, without needing to constantly watch the instructor.

I move my body how the instructor taught us in the past ninety minutes. I miss some moves, but it’s okay, I’m still learning. I hear the music, and I know what comes when. It all clicks when we get to trying the full song section at full speed, and I’m giving everything I’ve got.

My body moves exactly how I expect it to move.

I don’t look away from my twin behind the floor-to-ceiling glass. She looks beautiful, cool - a little clumsy… and so much like how I imagine myself now.

I take videos of my progress - not just one, but four. I watch them on my way home. I send the best one to my wife. I even post one on my Instagram story. I’m proud of how I did, and finally, I don’t wish I could be anything or anyone else.

I’m finally home in this world.

I’m home with my wife, I’m home in our house, I’m home in this foreign country.

And I’m home in my own body.



2024. augusztus 11., vasárnap

Forditok

 Szoval Krisztivel megbeszeltuk, hogy kurva random kivalaszthat egy (vagy nehany) regi posztot a blogomrol, en pedig megprobalom leforditani, hogy vajon mire gondolt a 14-15 eves rinyalo kolto 💀💀💀💀💀


Ezt a gyongyszemet valasztotta, azt se tudom, mi a faszrol beszeltem. 2011. junius 17 - 15 voltam, ami igy remlik, hogy junius 11-en volt a koncertunk. Nem tudom, hogy igy ez valamelyest kontextusba helyezi-e a dolgokat lol


Valahogy az az erzesem, hogy legalabb 3 vagy 4 kulonbozo emberrol beszeltem, csak ezt valamiert nem akartam kihangsulyozni. 💀

Termeszetesen tele van a Mirotic dalszovegevel, mert annyira meno voltam, hogy fel kellett vagnom azzal, hogy be tudok masolni koreai dalszovegeket a blogomba. 


사랑은 뭐다...?

Kezdenek körvonalazódni a ballépéseim... ma rájöttem, mennyi hülyeséget csináltam röpke két év alatt.... de... miért? A biztonságért? A beteg pillanatokért? A reményért, ami sosem volt igazán..?

 ....???????????????? Gondolom, ez Papprirol szolt, ott tenyleg nem volt sok remeny. xDDDDD Bar azzal vitatkoznek, hogy barmi is beteges lett volna kettonk kozott. Sajnos nem voltam azzal tisztaban, hogy beleszeretni az akkori legjobb baratnombe egyaltalan nem volt beteg dolog. Sot, igazabol egy teljesen normalis dolog ez az eletben, es leszbikusnak se beteges lenni.

Fájt volna, ha két éve nem úgy állok oda elé, hogy csináld, amit megbeszéltünk? Fájt volna, ha megálljt parancsolok az első ütésnél? Ha azt mondom, fáj, ha elkapom a kezét?

Hazudtam volna, nem igaz?

Na ez tuti az Anita volt, ezzel a novel se talalkoztam kb 2010 eleje ota hala az egnek. A pszichologusom azt mondta erre a kapcsolatra (is), hogy azt kerestem, ami ismeros. Ugye mivel otthon vertek, gondoltam, hogy egy enyhen szolva is abuziv kapcsolat egy nalam idosebb novel majd segit. Nem volt hosszu eletu, nem csak fizikailag volt abuziv.

Fájt volna, ha tavaly azt mondom, elég belőled, más kell? Fájt volna, ha az első gyengéd érintésnél viszolyogva húzódok odébb, és azt mondom, nekem ez nem kell?

És megint csak hazudtam volna, nem?

 Juj itt van egy par versenyzo!!!! Ez nagyon izgi, mert nem tudom, kirol beszeltem.😂💀 Ssssssszerintem ez a Marci volt, szegeny. Igen, hazudtam volna, ha azt mondtam volna neki, hogy eleg belole, mert nagyon over-the-moon voltam vele. Csak aztan, amikor megkerdezte, hogy jarunk-e, rajottem, hogy nagyon is leszbikus vagyok, es nem tudnam megvezetni. De hat ugye ezt nem tudtam igy kimondani 15 evesen. Ez egy homalyos dolog meg mindig. xD

Elkövettem életem két legnagyobb hibáját azért, mert azt hittem, hogy nekem az jó, nekem az kell, nekem arra szükségem van.

Nem volt.

Arra volt szükségem, hogy visszaigazolást nyerjek, hogy van, akinek rám van szüksége.Egyik esetben sem kaptam.

Megint csak van egy par versenyzo. 😂 Szerintem itt Papprirol es Marcirol beszeltem - Pappri azert volt hiba, mert teljesen beleszerettem, es nem voltam kepes ezt kimondani neki, mert ugy ereztem, hogy nem lenne viszonozva ugy igazan. Az egesz evem errol szolt 2010-ben, es amikor rola es a kapcsolatunkrol beszeltem a barataimmal MSN-en, anyam elolvasta az OSSZES naplozott beszelgetesemet MINDENKIVEL, es rajott, hogy nem vagyok heteroszexualis. Tonkre lett teve az egesz evem ezzel, es valoban, meg visszaigazolast se kaptam, lol.

Marci meg hat ugye mindezek utan csak ravilagitott, hogy akarhogyan tilt anyam, akarhogyan probalja belolem kinevelni a massagomat, sose leszek heteroszexualis. 

De amugy nem tudom, ez nagyon cryptic xDD


Szemétség az élet. Kibaszás. Az élet is, az is, hogy ilyen elcseszett lettem, az, hogy hazudok magamnak... amikor teljesen tisztában vagyok mindennel.

... nem voltam elcseszett. Elhanyagolt es bantalmazott gyerek es tinedzser voltam. Persze, hogy hazudtam magamnak.


사랑은 뭐다? 뭐다!


Úgy döntöttem, bezárom magamat. Valakinek odaadom a kulcsot, és ő, csak is ő nyithat ki. Csak neki nyílok meg, csak neki adok magamból egy darabot.. vagy többet. Senki másnak. Elegem van a sok képmutató emberből, az érdekbarátokból, mindenből.

I said this, and proceeded to open up to pretty much anyone who spoke a sound to me even after this.😂  Bar nem tudom, milyen erdekbaratokrol beszeltem, ez nem igazan remlik. D:


알잖아 지루한걸?


Mindent elmondtam a múltkor. Hogy mit szeretnék, hogy mit tudok adni, hogy mit szeretnék cserébe. Tudod, hogy midnent komolyan gondoltam, tudod, hogy nem dobálóztam egyik szavammal sem.

Ez Ruminak szolt. A koncertunk utan kicsit becsipve elmondtam neki, hogy meg mindig szerelmes vagyok bele.  Nem fogadta ugy, ahogy kepzeltem, szerintem tul sok romantikus dramat neztem akkoriban, mert azt hittem, hogy majd a nyakamba borul es elmondja, hogy o is mindig igy erzett... aztan kurvara nem igy lett. xDDDD Persze ez szamomra nem jelentett sokat, evekig nem tanultam meg, hogy attol meg, hogy en ugy eltem le 19 evet az eletembol, hogy a nem sokszor igent jelentett, az igen meg nemet, masok komolyan gondoljak az elutasitast. Ott es akkor jo lett volna, ha megertettem volna, hogy koztunk csak baratsagrol lehetett szo, megsporoltam volna magamnak tovabbi ket evnyi szenvedest. xDDD

 

헤어날 수 없어


De még így is...


사랑해 요.

('Szeretlek', lol, mert obvs ezt is koreaiul kellett leirni, mert ekkora pozer voltam 15 evesen) 


Zavaros lett, ugye? Nem is baj, ha nem értitek...

Yasumi.

Nao deshita.

Olyan zavaros lett, hogy en se ertem onmagamat igy 13 evvel kesobb😭😂 

Megint szia Krisztiiiii, remelem, orulsz, hogy ezt a szart MEGINT kitoltom xDDD


Hány éves leszek öt év múlva? 

2012: 22
2021: 30
2024: 34 (aztakurva)

Házas leszek-e akkor? 

2012: Jó kérdés, még bármi megtörténhet :D
2021: Kurvara remelem👰👰
2024: Mivel most is az vagyok, ezert valoban kurvara remelem xDD

Milyen magas vagyok?

2012: 153 cm ._.
2021: Ez valoszinuleg nem fog valtozni a kozeljovoben🤣
2024: Yup, ezzel most mar ideje volt megbekelnem

Melyik filmet láttam utoljára?

2012: Odaátoztam tegnap anyuval :D
2021: Soul, de amugy Lost-ot neztem ma reggel
2024: My Man is Cupid a kdrama, amit ma Winnel neztunk, es OMG!!!!!

Kit tárcsáztam utoljára?

2012: Mamit
2021: Mamit❤
2024: Fruzsit, hogy megismerjem vegre az uj fiujat igy videon keresztul. 🥲 El se hiszem, hogy mindjart 19 eves a Tokfej...

Ki hívott engem utoljára?

2012: Bogi drágám :3 
2021: Win apukája
2024: Keresztanyu

Kitől kaptam utoljára SMS-t?

2012: Szintén Bogitól :D
2021: Az NHS-tol🏥
2024: A varronotol :D 

Jobban szeretek SMS-t írni, mint telefonálni?

2012: Attól függ, kivel :D
2021: Szerintem evek ota nem SMS-eztem🙃
2024: Isten mentsen meg a telefonhivasoktol jesszusom

Van háziállatom?

2012: Néhány pók és porcica..
2021: Nincs sajni, de hatha nemsokara🥺
2024: VEGRE VAN, DONUT!!!!!!🍩

Mit csináltam tegnap éjfélkor?

2012: Írtam, ha jól emlékszem~
2021: Aludtam valószínűleg
2024: Szinten aludtam, lol, oreg vagyok en mar ahhoz, hogy ne legyek agyban ejfej elott...

A szüleim házasok/ elváltak?

2012: Elváltak~
2021: Ez se valtozott, de apam megnosult ujra, anyu meg el van jegyezve.
2024: Elvaltak, apa megnosult, van egy tesom, anyam meg mar nincs eljegyezve.

Mikor láttam utoljára anyumat?

2012: Tegnap este, mikor jó éjszakát kívántam neki~ 
2021: Tavaly júliusban.
2024: Iden januarban.

Hova mentem utoljára?
2012: Szerintem a boltba :D
2021: Sétálni
2024: Szinten setalni! 😁

Mit szeretek a télben?
2012: A havat, a kötött pulcsikat és a csizmákat :DD
2021: Ja, kb ennyit.🤣
2024: Ez se valtozott😂

Mit szeretek a nyárban?

2012: A meleget, a strandokat, a tengerpartot, és az, hogy nem sok kötelezettségem van.
2021: Jaj, amikor meg nem voltak nyaron kotelezettsegeim! De jo is volt🤣
2024: Azt, hogy bar most mar vannak kotelezettsegeim, legalabb kapok ertuk penzt, es mehetek nyaralni..... minden mas evszakban.😂

Mit szeretek a tavaszban? 

2012: Eddig nem volt egy jó tavaszi élményem sem, így nem sok semmit :DD
2021: Hazalatogatni, mert mig itt 8 fok van, otthon van 20 is💁‍♀️
2024: Eh, nem sok mindent, Angilalaban nem pereg a tavasz. Bar iden itt is volt 20 fok!

ES MI A KURVA ANYAM VAN AZ OSSZEL? Ebben a kerdezz-felelek szarban MIERT NINCS AZ OSZROL SZO?!
2024: AZ OSZ A KEDVENC EVSZAKOM, PONT. Kurva szajat ennek a kerdoivnek vagy minek, meg se kerdez engem a kedvenc evszakomrol.😂

Társaságkedvelő ember vagyok? 

2012: Hogyne vónák :D
2021: Szelektiv tarsasagkedvelo vagyok mostansag
2024: Igen, a szelektiv tarsasagkedvelo meg mindig talalo. :D Vannak olyan "valasztott csaladtagok", akikre nem kell semennyi social battery (egy biztos olvassa ezt a 8 kozul) <3 De ket nap az irodaban mar tul sok. 😂

Mit ettem utoljára? 

2012: Sajtospárizsis-ketchupos vajaskenyeret sajttal és tejjel
2021: Aztakurva, nem csoda, hogy 15 kilot hiztam 2012-ben, mi a faszt ettem, te jo eg. Porridge es kave, valoszinuleg huszadannyi kaloria nincs benne, mint a 2012-esben lol
2024: Hazi bibimbap volt a mai ebed, szoval azt. Uzenem a 2021-es enemnek, hogy "Coffee is not a meal"

Melyik a kedvenc desszertem? 

2012: Kókuszgolyó benne meggyel, de egyébként majdnem bármilyen süti._.
2021: Mozart szelet, de inkabb a gyumolcsokre voksolok mostansag.
2024: Ide nekem barmelyik Halo Top jegkremet, abszolut lemegy. De igen, a mozart szelet meg mindig a kedvencem!

Melyik a kedvenc levesem? 

2012: Fokhagymakrémleves~
2021: A sima husleves
2024: Husleves, es CSAK telen. 🥲

Szeretem a kávét? 

2012: Nem.
2021: De edes voltam. Most meg mar az anyagcserem se mukodik kave nelkul🤣
2024: Meg mindig nem mukodne az anyagcserem kave nelkul😂

Naponta mennyi vizet iszok?

2012: 3-4 litert, ha jó napom van, ha rossz, akkor csak kettőt. 
2021: Irigylem a regi onmagamat, most nagy mehezen 3.
2024: Visszaalltam a 3-4 literre, juhu!

Mit iszok reggelente? 

2012: Vizet, néha még azt sem.
2021: Oat latte
2024: Oat latte helyi mezzel, mert kulonben megbasz a szenanatha

Hason vagy hanyatt alszok? 

2012: A jobb oldalamon.
2021: Vannak dolgok, amik nem valtoznak.
2024: Yup, ez se fog valtozni

Tudok pókerezni? 

2012: Nem, és nem is izgat.
2021: Tudok, csak nem tul jol.
2024: Nem tudok jol, inkab mahjongoznek, ha mar szerencsejatekozunk

Jártam valaha Kanadában?

2012: Nem, de akarok menni az Odaát miatt ;~;
2021: Meg mindig bakancslistas.
2024: Abszolut bakancslistas!! De Donuttal lenne a legjobb🥹

Ismerek-e valakit, akinek ugyanakkor van a szülinapja, mint nekem? 

2012: Őőő... rémlik valaki, de csak homályosan, 3 éve még tudtam a nevét :D
2021: Igen, 12 eve meg tudtam a nevet🤣
2024: Igen, 15 eve tenyleg tudtam, most mar nem. Annyi remlik, hogy R-rel kezdodott a neve. Nem tudom, melyik neve tho

Beszélek-e idegen nyelveket? 

2012: Igen.
2021: Tobbet is.
2024: Ez se valtozott

Voltam valaha kórházban? 

2012: Bent feküdni, látogatni, anyámnál, vagy önkéntesként?:D Az elsőt kivéve mindre igen a válaszom.
2021: Mindharom.
2024: Juj geci, nem akarok most korhazon gondolkodni igy az endometriozisom miatti mutet elott

Tenger vagy medence? 

2012: Tenger. Obviously.
2021: Tenger, de preferalom azt a fajta tengert, ahol latom, mi van alattam.
2024: Medence a tengerparton!!!

Gyakran hordok ékszereket?
2012: Nem igazán, csak a Deanes nyakláncom van mindig rajtam :3 
2021: Nem.
2024: Igen, a hazassagi gyurumet minden nap hordom

Melyik a kedvenc tévéműsorom? 

2012: A Cake Boss volt, amíg még volt TCL-ünk._.
2021: TLC, de mindegy🤣 Ha faszom tevemusor, akkor 90 day fiance, de ha rendes sorozat, akkor obvi Supnat
2024: Obvi Supnat

Ki a legviccesebb ember, akit ismerek? 

2012: Kinga és Vinny... meg az egész Stay Alive. xD
2021: Ugyanazok, es a parom🤷‍♀️
2024: Abszolut Win, ha egyet kell valasztani. Eletemben nem nevettem annyit, mint az elmult 6 evben <3

Plüssállatokkal alszok? 

2012: Igen. Mé, baj?˘˘
2021: Igen, es nem, nem baj.💁‍♀️
2024: Igen, es valoban nem baj!

Milyen a mobilom csengőhangja? 

2012: Négá száránghán esssz píí vááj*w* egy szóval komolytalan :D
2021: Valoszinuleg valami gyari szar, folyamatosan nemara van allitva a telefonom, szoval fogalmam sincs. :D 
2024: A telefonom forever on mute, szivbajt kapok, ha megrezzen, szoval sose tudjuk meg. :D 

Megvannak még a gyerekkori ruháim?

2012: Néhány igen, van, ami még most is jó rám :DDDDD
2021: Nincsenek, kidobtam mindent, amire mar nincs szuksegem.
2024: Hat igen, nem jonnek mar vissza, mivel ki lettek dobva xDD

Milyen színű a fal a szobámban? 

2012: Fehér-citromsárga
2021: Feher.
2024: Az en irodamban szurke es feher, a haloszobankban ketfele kek es feher

Alvás közben be van zárva a szobám ajtaja?

2012: Mivel máshogy nem tudok aludni, igen :D
2021: Ez sem valtozott. 
2024: Igen, es most mar azt is tudom, miert! Majd talan 10 ev mulva leirom :D

Olvasok-e napilapokat?

2012: Metropolt órán, igen :DDD
2021: Nope, nem kell semmilyen negativitas az eletemben.🤷‍♀️
2024: Big same, plane covid ota nem olvasok faszsagokat

Nézek-e valamilyen szappanoperát? 

2012: Ha unatkozok, délután bekapcsolom a Marichujt xDDDDDD
2021: Isten ments
2024: Nope

Ha lenne rá lehetőségem, úsznék delfinekkel? 

2012: Mindenképp *w*
2021: Nem
2024: Nope

Név: Őőő... Nao? || Adél || Adél, Mrs. RiCStör, "Ah, like the singer??? (like I haven't heard this one before) *proceeds to misspell my name on all important documents*"
Kor: 17 || 25 || 29
Születési hely: Miskolc
Lakhely: Miskolc || London || London
Horoszkóp: Rák
Kínai horoszkóp: Disznó

KÜLSŐ
Magasság: 153 cm, mint már írtam :D
Szemszín: Kék
Hajszín: Tűzvörös~ || Szoke || Voros, mert vegre nem akarok senkinek se megfelelni!!
Szemüveg/kontaktlencse: Szemüveg. 
Fogszabályzó: Van, már remélem, nem sokáig >_> || Mar hala a jo egnek nincs || Most sincs, de gondolkodom rajta megint!
Tetoválás: Nincs, de majd lesz || Vegre van, Donutrol van egy matching tetkonk Winnel!
Piercing: Nincs || Ez valszeg nem is lesz

SZEMÉLYISÉG
Jellemzem magam egy mondattal: Őőőőőő. || Nincs lehetetlen, csak lusta. || Juj de harsh voltam 2021-ben, akkor meg nem ertettem, hogy ADHD-val kurvara mas ertelmet nyert a lustasagom. "Egy olyan ember vagyok, aki soha nem adja fej."
Alapvetően pesszimista vagy optimista vagyok? Mindkettő egyszerre. || Optimista || Optimista
Lenézek másokat? Nem. || Igen, nehany ostoba embert. || Nem, ebbol halistennek kinottem.
Gyakran vagyok depis? Nem annyira, mint régen D: || Nem. || Igen, de ez rendben van azok utan, amiken keresztul mentem.

BARÁTOK 
Hány barátom van? Sok, bár nem mindben bízok meg teljes mértékben. || 10 alatt, akik fontosak || Azert most mar tobb megbizhato baratom van halistennek, kb 15 es 20 kozott.
Könnyen barátkozok? Igen. :3 | Nem, megvalogatom, kiket engedek kozel. || Szerintem nyitott szemelyiseg vagyok, igy konnyen teremtek pozitiv kapcsolatokat.
Szeretek-e új embereket megismerni? Imádok! || Ez nem valtozott. || Ez se valtozott!
Legjobb barátom: Ayu. Szintén nyilvánvaló. || Same.❤ || HUGE SAME <3
Melyik barátomat ismerem leghosszabb ideje? Ayut xDDD
Melyik barátom ismer a legjobban? Viki. Annyira egy húron pendülünk, hogy minden gondolatomat ismeri szinte D: Ijesztő vagy, asszony D: || Sajni Vikivel mar nem beszelunk, de Win ismeri minden rezdulesem.❤ || Ugyanigy, Win ismer a legjobban <3
Hiszek-e a szerelemben? Persze. || Lol miert ne hinnek?🤣 || Mi a fasz ez a kerdes
Létezik szerelem első látásra? Igen, létezik. || Ofc. || Yup!
Most szerelmes vagyok? Már abszolúte nem. || Nagyon is. || Meg jo hogy!
Első csók: xDDDDDDD jajne. || Katasztrofa volt. :D || Borzalmasan undorito volt xDDD
Jelenleg szabad vagyok? Hogyne vónák~ || Nop, nem is leszek.❤ || Valoban nem is leszek!

MÚLT
Legrégebbi emlék: Mikor keresztanyám hároméves koromban lufikat kötött a hajamba, és én azt hittem, el fogok repülni :DDD || Ugyanez. :D || Ugyanez!
Valami, amit jó lenne elfelejteni: Hm... nem akarok elfelejteni semmit, vagy amit el akartam, azt már rég megtettem. || Epp ezzel kuzdok most - annyi mindent elzart tolem az elmem az evek soran, hogy konkretan harapofogoval kell kihuznom magambol azt a sok borzalmas emleket, amiket elzartam, mert kulonben nem leszek jobban soha. Semmit nem akarok elfelejteni. 
Mit csináltam 2000 szilveszterén, az ezredfordulón? Vigyorogtam a Millenniumos ruhámban˘˘
Mit csináltam, mikor a szeptember 11-i
 támadásokat meghallottam? ... semmit?

JELEN
Hogy érzem magam? Fáj a vállam D: || Ehesen. || Faradtan, de boldogan!
Mit viselek? Egy atlétát és egy rövidnadrágot. || Hosszu nadragot es meleg felsot, mert geci hideg van. || Leggings meg egy polo
Mire gondolok? Hogy el kéne kezdenem vasalni a Gi-met :D || Hogy mennyi minden valtozott az elmult evekben... || Hogy mennyit dolgoztam onmagamon az elmult evekben, es hogy mennyire buszke vagyok a haladasra.
Mik a terveim mára? Őőő... rendet rakok, utána meg suhanok edzésre~ || Seta es tanulas || Fozes, egy kis munka a (hopefully) leendo cegeinken, aztan alvas!
Most hol vagyok?? Itthon, a gép előtt :D || Ez se valtozott, de az "itthon" mar tenyleg ITTHON, es mar reg nem Miskolcon van. :)  || Es valoban, az "itthon" most mar tenyleg itthon van. Ez egy olyan "itthon", ahol tenyleg biztonsagban vagyok, szeretve vagyok, megbecsulnek es megertenek. Ahol en is megerthetem, megbecsulhetem es szerethetem a paromat, anelkul, hogy az nekem fajna. Csodalatos itthon lenni.

2021. január 26., kedd

Micsoda kerdezz-felelek

 Szia Kriszti - valoszinuleg csak te olvasod ezt a sok szart - meg en🤣

Talaltam egy csodalatos kerdess-felelek szart 2012-bol, gondoltam, igy lassan 10 evves kesobb kitoltom megint🤷‍♀️


Hány éves leszek öt év múlva? 

2012: 22
2021: 30

Házas leszek-e akkor? 

2012: Jó kérdés, még bármi megtörténhet :D
2021: Kurvara remelem👰👰

Milyen magas vagyok?

2012: 153 cm ._.
2021: Ez valoszinuleg nem fog valtozni a kozeljovoben🤣

Melyik filmet láttam utoljára?

2012: Odaátoztam tegnap anyuval :D
2021: Soul, de amugy Lost-ot neztem ma reggel

Kit tárcsáztam utoljára?

2012: Mamit
2021: Mamit❤

Ki hívott engem utoljára?

2012: Bogi drágám :3 
2021: Win apukája

Kitől kaptam utoljára SMS-t?

2012: Szintén Bogitól :D
2021: Az NHS-tol🏥

Jobban szeretek SMS-t írni, mint telefonálni?

2012: Attól függ, kivel :D
2021: Szerintem evek ota nem SMS-eztem🙃

Van háziállatom?

2012: Néhány pók és porcica..
2021: Nincs sajni, de hatha nemsokara🥺

Mit csináltam tegnap éjfélkor?

2012: Írtam, ha jól emlékszem~
2021: Aludtam valószínűleg

A szüleim házasok/ elváltak?

2012: Elváltak~
2021: Ez se valtozott, de apam megnosult ujra, anyu meg el van jegyezve.

Mikor láttam utoljára anyumat?

2012: Tegnap este, mikor jó éjszakát kívántam neki~ 
2021: Tavaly júliusban.

Hova mentem utoljára?
2012: Szerintem a boltba :D
2021: Sétálni

Mit szeretek a télben?
2012: A havat, a kötött pulcsikat és a csizmákat :DD
2021: Ja, kb ennyit.🤣

Mit szeretek a nyárban?

2012: A meleget, a strandokat, a tengerpartot, és az, hogy nem sok kötelezettségem van.
2021: Jaj, amikor meg nem voltak nyaron kotelezettsegeim! De jo is volt🤣

Mit szeretek a tavaszban? 

2012: Eddig nem volt egy jó tavaszi élményem sem, így nem sok semmit :DD
2021: Hazalatogatni, mert mig itt 8 fok van, otthon van 20 is💁‍♀️

Társaságkedvelő ember vagyok? 

2012: Hogyne vónák :D
2021: Szelektiv tarsasagkedvelo vagyok mostansag

Mit ettem utoljára? 

2012: Sajtospárizsis-ketchupos vajaskenyeret sajttal és tejjel
2021: Aztakurva, nem csoda, hogy 15 kilot hiztam 2012-ben, mi a faszt ettem, te jo eg. Porridge es kave, valoszinuleg huszadannyi kaloria nincs benne, mint a 2012-esben lol

Melyik a kedvenc desszertem? 

2012: Kókuszgolyó benne meggyel, de egyébként majdnem bármilyen süti._.
2021: Mozart szelet, de inkabb a gyumolcsokre voksolok mostansag.

Melyik a kedvenc levesem? 

2012: Fokhagymakrémleves~
2021: A sima husleves

Szeretem a kávét? 

2012: Nem.
2021: De edes voltam. Most meg mar az anyagcserem se mukodik kave nelkul🤣

Naponta mennyi vizet iszok?

2012: 3-4 litert, ha jó napom van, ha rossz, akkor csak kettőt. 
2021: Irigylem a regi onmagamat, most nagy mehezen 3.

Mit iszok reggelente? 

2012: Vizet, néha még azt sem.
2021: Oat latte

Hason vagy hanyatt alszok? 

2012: A jobb oldalamon.
2021: Vannak dolgok, amik nem valtoznak.

Tudok pókerezni? 

2012: Nem, és nem is izgat.
2021: Tudok, csak nem tul jol.

Jártam valaha Kanadában?

2012: Nem, de akarok menni az Odaát miatt ;~;
2021: Meg mindig bakancslistas.

Ismerek-e valakit, akinek ugyanakkor van a szülinapja, mint nekem? 

2012: Őőő... rémlik valaki, de csak homályosan, 3 éve még tudtam a nevét :D
2021: Igen, 12 eve meg tudtam a nevet🤣

Beszélek-e idegen nyelveket? 

2012: Igen.
2021: Tobbet is.

Voltam valaha kórházban? 

2012: Bent feküdni, látogatni, anyámnál, vagy önkéntesként?:D Az elsőt kivéve mindre igen a válaszom.
2021: Mindharom.

Tenger vagy medence? 

2012: Tenger. Obviously.
2021: Tenger, de preferalom azt a fajta tengert, ahol latom, mi van alattam.

Gyakran hordok ékszereket?

2012: Nem igazán, csak a Deanes nyakláncom van mindig rajtam :3 
2021: Nem.

Melyik a kedvenc tévéműsorom? 

2012: A Cake Boss volt, amíg még volt TCL-ünk._.
2021: TLC, de mindegy🤣 Ha faszom tevemusor, akkor 90 day fiance, de ha rendes sorozat, akkor obvi Supnat

Ki a legviccesebb ember, akit ismerek? 

2012: Kinga és Vinny... meg az egész Stay Alive. xD
2021: Ugyanazok, es a parom🤷‍♀️

Plüssállatokkal alszok? 

2012: Igen. Mé, baj?˘˘
2021: Igen, es nem, nem baj.💁‍♀️

Milyen a mobilom csengőhangja? 

2012: Négá száránghán esssz píí vááj*w* egy szóval komolytalan :D
2021: Valoszinuleg valami gyari szar, folyamatosan nemara van allitva a telefonom, szoval fogalmam sincs. :D 

Megvannak még a gyerekkori ruháim?

2012: Néhány igen, van, ami még most is jó rám :DDDDD
2021: Nincsenek, kidobtam mindent, amire mar nincs szuksegem.

Milyen színű a fal a szobámban? 

2012: Fehér-citromsárga
2021: Feher.

Alvás közben be van zárva a szobám ajtaja?

2012: Mivel máshogy nem tudok aludni, igen :D
2021: Ez sem valtozott. 

Olvasok-e napilapokat?

2012: Metropolt órán, igen :DDD
2021: Nope, nem kell semmilyen negativitas az eletemben.🤷‍♀️

Nézek-e valamilyen szappanoperát? 

2012: Ha unatkozok, délután bekapcsolom a Marichujt xDDDDDD
2021: Isten ments

Ha lenne rá lehetőségem, úsznék delfinekkel? 

2012: Mindenképp *w*
2021: Nem

Név: Őőő... Nao? || Adél
Kor: 17 || 25
Születési hely: Miskolc
Lakhely: Miskolc || London
Horoszkóp: Rák
Kínai horoszkóp: Disznó

KÜLSŐ
Magasság: 153 cm, mint már írtam :D
Szemszín: Kék
Hajszín: Tűzvörös~ || Szoke
Szemüveg/kontaktlencse: Szemüveg. 
Fogszabályzó: Van, már remélem, nem sokáig >_> || Mar hala a jo 
Tetoválás: Nincs, de majd lesz
Piercing: Nincs

SZEMÉLYISÉG
Jellemzem magam egy mondattal: Őőőőőő. || Nincs lehetetlen, csak lusta.
Alapvetően pesszimista vagy optimista vagyok? Mindkettő egyszerre. || Optimista
Lenézek másokat? Nem. || Igen, nehany ostoba embert.
Gyakran vagyok depis? Nem annyira, mint régen D: || Nem.

BARÁTOK 
Hány barátom van? Sok, bár nem mindben bízok meg teljes mértékben. || 10 alatt, akik fontosak
Könnyen barátkozok? Igen. :3 | Nem, megvalogatom, kiket engedek kozel.
Szeretek-e új embereket megismerni? Imádok! || Ez nem valtozott.
Legjobb barátom: Ayu. Szintén nyilvánvaló. || Same.❤
Melyik barátomat ismerem leghosszabb ideje? Ayut xDDD
Melyik barátom ismer a legjobban? Viki. Annyira egy húron pendülünk, hogy minden gondolatomat ismeri szinte D: Ijesztő vagy, asszony D: || Sajni vikivel mar nem beszelunk, de Win ismeri minden rezdulesem.❤
Hiszek-e a szerelemben? Persze. || Lol miert ne hinnek?🤣
Létezik szerelem első látásra? Igen, létezik. || Ofc.
Most szerelmes vagyok? Már abszolúte nem. || Nagyon is.
Első csók: xDDDDDDD jajne. || Katasztrofa volt. :D
Jelenleg szabad vagyok? Hogyne vónák~ || Nop, nem is leszek.❤

MÚLT
Legrégebbi emlék: Mikor keresztanyám hároméves koromban lufikat kötött a hajamba, és én azt hittem, el fogok repülni :DDD || Ugyanez. :D
Valami, amit jó lenne elfelejteni: Hm... nem akarok elfelejteni semmit, vagy amit el akartam, azt már rég megtettem.
Mit csináltam 2000 szilveszterén, az ezredfordulón? Vigyorogtam a Millenniumos ruhámban˘˘
Mit csináltam, mikor a szeptember 11-i
 támadásokat meghallottam? ... semmit?

JELEN
Hogy érzem magam? Fáj a vállam D: || Ehesen.
Mit viselek? Egy atlétát és egy rövidnadrágot. || Hosszu nadragot es meleg felsot, mert geci hideg van.
Mire gondolok? Hogy el kéne kezdenem vasalni a Gi-met :D || Hogy mennyi minden valtozott az elmult evekben...
Mik a terveim mára? Őőő... rendet rakok, utána meg suhanok edzésre~ || Seta es tanulas
Most hol vagyok?? Itthon, a gép előtt :D || Ez se valtozott, de az "itthon" mar tenyleg ITTHON, es mar reg nem Miskolcon van. :)