Hát itt vagyok, nesze nektek... már aki olvassa-.-
Sajnos kurvára nincs erőm erőt vennem magamon, hogy bepötyögjek akármit is ipodról a blogomba... nem visz rá egyszerűen a lélek:D ínhüvelygullyadást fogok kapni egyszer amúgy is tőle.
Na de hát mi történt velem?
Elárulom.
Egy faszális nagy büdös szar... SE. *ez még nyelvtanilag se volt helyesO____oX"D*
Ja de. a múlt hét péntekem szar volt:)
Korán reggel el kellett mennem a fejfájásambulanciára vérvételre. Mostanság megint sokszor van migrénem, és idegesít is. Na szóval azt hittem, lesz 3 nagy kémcső, meg 3 kicsi. Ja meg a duplája:D belém vágták a hét centis tűt, azt hittem elájulok, és... 12 faszkalap kémcsővel vettek! 12vel! És aztán még jöjjek be földrajzra. Faszom. Jó, bejöttem, földrajz, dehurrá. Lement a nap, erre hívnak a laborból, hogy levegőt kapott 10 minta. Menjek vissza, leveszik. Hát azt hittem, elbőgöm magamat. Esküszöm. Remegve mentem be a kórházba, alig bírták eltalálni a vénámat, mert remegtem, mint az állat. Tűfóbia yay~
Lényegtelen, levették... és aztán rögtön mehettem falfehéren kocsonyára! Kurvajó, lerobbant a busz a susnyásban... sétálnom kellett 2 megállót-.- azt hittem összeesekO_o de kajak. Kurva szar volt. vettem végül kekszet meg kólát... ami segített, meg a társaság is.
Hova menjünk?:o
Hát én azt hittem, végigsétálunk meg minden...
Nem.
Menjünk a spárba vodkáért.
Jó, menjünk a spárba vodkáért. Meg piáért, én leszarom, sose iszok. Megálltunk a centrum mögött, és a többiek ittam, én kibögtem magam Shane vállán... közben majd szétfagytam. Végül háromnegyed óra után végre elindultunk. elmentünk a színházig, mert wczni kellett, elmentünk a hősökre, ezek meg vissza akartak menni a spárba. nade mi ezt nem nagyon tudtuk, mert konkrétan otthagytak minket a picsába:D Micu meg holtrészeg, pisilnie kell, mintha lett volna egy gyerekem, kajak úgy éreztem magam. Mindegy. Aztán ugye Micut fel kellett rakni a villamosra, hogy elérje a vonatot, nekem meg mennem kellett volna haza, így nem túl könnyes búcsút vettünk a többiekről, és elindultunk hazafele. Kiakadtam amúgy. Kurvára. nem értem, miért iszunk csak minden meeten, meg miért nem csinálunk semmit se. Basszameg ennél még a nyári meetek is jobbak voltak. Azokra legalább szerettem eljárni, már csak a társaság miatt is.
Mindegy.
Végül vártunk egy buszt nálunk Ayunak meg Michinek, ők elmentek, mi meg Shane-nel leültünk a lépcsőre, és beszélgettünk. Jó volt, jól esett, bár így is elkéstem otthonról...
Ezt leszámítva amúgy nagyjából semmit se csinálok. Shinnél voltam hétfőn, Gyűrűk Urát néztünk... tök jó, nem tudom, hogy bírtam rajta elaludni régen...
Na meg tegnap ki is akadtam Shinnek.
Annyira.. annyira úgy éreztem, hogy nem hiányzok senkinek. Senkinek, de senkinek. Még a saját apámnak se. A barátaimnak se. Senkinek. Kiborított, hogy nekem kell az apámat felhívnom, mert ő arra se kíváncsi, élek-e vagy halok. Nagyon szarul esett. Meg... úgy az iskolában se érzem jól magamat. Elég fos itt lenni az évfolyamtársaim miatt. Sehol nem érzem magamban biztonságban, elég kétségbeejtő.
De hát, mint mondtam, jól vagyok... vagyis inkább azt mondom, sehogy se vagyok. Üres vagyok és tehetetlen, de az is maradok sajnos. Mindegy, annyira nem érdekes.
Na mentem haza, éhen döglök^^
Chuuuuu
Nao deshita.
